10:16 Ioan Rus, primul lider politic clujean la vot.
Vicepreşedintele PSD Ioan Rus a votat la secţia amenajată la Sala de Sport a Armatei din Cluj-Napoca, declarând, după ce şi-a exprimat opţiunea electorală, că partidul pe care-l reprezintă este pregătit şi pentru un rezultat bun, şi pentru unul mai puţin bun. Rus a mers singur la vot şi a părăsit secţia după doar două minute.
10:56 Soporan a votat pentru copii.
Candidatul PSD la postul de preşedinte al Consiliului Judeţean, Vasile Soporan, a votat la Liceul de Informatică, alături de soţie, fiică şi ginere. “Am votat pentru o dezvoltare a Clujului pe care să o simtă cei mulţi. Votul meu este pentru ca tinerii şi copiii să trăiască într-un oraş european”, a spus Soporan.
10:58 Boc a votat pentru “prezentul şi viitorul modern”.
Primarul municipiului Cluj-Napoca, Emil Boc, a votat la secţia numărul 2 de la Şcoala Generală 10, alături de soţia sa şi însoţit de una dintre fetiţe. Boc a declarat că a votat “pentru prezentul şi viitorul modern al Clujului, pentru echipă”.
10:59 Nicoară a votat pentru “viitorul judeţului”.
Preşedintele Consiliului Judeţean Cluj, Marius Nicoară, a votat în aceeaşi clădire în care şi-a exprimat opţiunea electorală şi primarul Emil Boc, dar la o altă secţie. Nicoară a mers la secţie alături de soţia sa, Bianca, de candidatul liberalilor pentru Primăria Cluj-Napoca, Manuel Chira, de senatorul Norica Nicolai şi de alţi lideri locali ai PNL. El a declarat că votul dat a fost important pentru români, deoarece pentru prima oară preşedinţii consiliilor judeţene sunt aleşi prin vot uninominal . “Trebuie ales omul gospodar, nu partidul. Viitorul nostru este unul care poate însemna viitorul judeţului pe următorii patru ani”, a declarat Marius Nicoară.
11:01 Vot “pentru cei mulţi” de la Lăpuşan.
Candidatul PSD la funcţia de primar, Remus Lăpuşan, a votat la Şcoala “Ioan Lupaş”, din Mănăştur. El a fost însoţit de membri ai partidului pe care îl reprezintă, dar şi de soţie şi fiică. “Am votat pentru cei mulţi”, a spus Lăpuşan.
11:03 Uioreanu a apreciat campania liniştită.
Deputatul PNL Horea Uioreanu a votat la Liceul “Gheorghe Şincai” şi s-a declarat mulţumit de modul cum a decurs campania electorală. “Nu mai e agitată, ca pe vremuri. Contează proiectele, trebuie duse până la capăt”, a afirmat Uioreanu.
11:18 400 de călimări cu cerneală, trimise la secţiile de votare.
Reprezentanţii mai multor secţii de votare au reclamat faptul că tuşul de pe ştampila de vot nu este suficient pentru a ştampila toate cele patru buletine de vot. Biroul Electoral Municipal a anunţat că va trimite 400 de călimări cu cerneală, pentru a fi rezolvate problemele.
11:25 Tişe a votat pentru tineri.
Candidatul PD-L la funcţia de preşedinte al Consiliului Judeţean Cluj, Alin Păunel Tişe, a mers la vot alături de primarul Emil Boc. “Am votat pentru o echipă tânără”, a declarat Tişe.
11:29 Chira: “Un alt fel de politică”.
Manuel Chira, candidatul PNL la funcţia de primar al municipiului Cluj-Napoca, s-a prezentat la secţia de votare alături de Marius Nicoară, candidatul PNL pentru funcţia de preşedinte al Consiliului Judeţean, de Teo Peter junior, candidat PNL pentru Consiliul Local, de senatorul PNL de Cluj, Norica Nicolai, dar şi de fiica sa. “Am făcut un alt fel de politică, mai aproape de om”, a afirmat Chira.
11:41 Ora 10 – prezenţă la vot de 6,18% în judeţ.
Primele date despre prezenţa la vot în judeţ indicau faptul că 6,18% dintre clujenii cu drept de vot s-au prezentat la urne până la ora 10.00. în Cluj-Napoca se prezentaseră 5,21% dintre votanţi.
12:01 Dîncu, vot pentru schimbare.
Liderul PSD Cluj, Vasile Dîncu, a declarat la ieşirea de la urne, la Liceul Energetic din Gheorgheni, că a votat pentru schimbarea actualei administraţii publice, pe care a acuzat-o că a încălcat unele promisiuni electorale.
12:16 Laszlo Attila a votat pentru descentralizare.
Liderul UDMR Cluj, Laszlo Attila, candidat la funcţia de primar al municipiului Cluj-Napoca, a declarat la ieşirea din secţia de votare de la Liceul Emanuel, din Gruia, că a votat pentru descentralizare şi pentru continuarea dezvoltării.
12:28 La vot, îmbrăcat în tricou cu “ReBoc”.
Primul incident major reclamat ieri l-a avut în prim-plan pe un bărbat de 66 de ani, care a intrat în secţia de votare nr. 38 din Cluj-Napoca îmbrăcat într-un tricou portocaliu, pe care scria “Re Boc”.
Membrii biroului secţiei de votare i-au permis să voteze. Bărbatul, Ioan Cristorean, a afirmat că nu a ştiut că nu are voie să se prezinte la scrutin cu haine
Preşedintele Biroului Electoral Municipal Cluj-Napoca, judecătorul Vasile Grunea, a apreciat că alegătorul respectiv trebuia sancţionat de preşedintele secţiei de votare.
cu însemne electorale. Senatorul PSD Vasile Dîncu, preşedintele PSD Cluj, care a votat imediat după Ion Cristorean, la aceeaşi secţie, a declarat că se va consulta cu juriştii partidului pentru a vedea dacă este cazul să se depună sau nu o contestaţie.
14:43 Vot în cuplu la Bonţida.
Mai multor votanţi din comuna Bonţida le-a fost permis, la cerere, să intre câte doi în cabina de vot pentru a-şi exercita dreptul. Preşedintele circumscripţiei 16, Losonti Aurelia, a declarat că a primit mai multe cereri în acest sens, de la cetăţeni cu deficienţe de vedere ori cărora “le tremura mâna”.
15:09 Noi reclamaţii electorale în Floreşti.
PD-L a depus o întâmpinare către preşedintele circumscripţiei electorale 38 Floreşti, secţia 1, Adela Dobondi, în care semnala faptul că unui cetăţean cu domiciliul stabilit în comună de câteva zile i-a fost refuzat dreptul la vot.
O altă situaţie semnalată de reprezentanţii democrat-liberalilor în circumscripţia din Floreşti vizează cazul unui bărbat care ar fi intrat în cabină atât cu pachetul său de buletine de vot, cât şi cu al soţiei, pe care intenţiona să le ştampileze. Doboni a refuzat să ofere detalii despre faptele amintite, arătându-se deranjată de „insistenţa” presei.
15:43 Contestaţii la Câmpia Turzii.
Organizaţia PSD Câmpia Turzii a reclamat că mai multe persoane de etnie rromă au fost însoţite, în cabine, de alte persoane. Conform PSD CâmpiaTurzii, “persoanele care au însoţit respectivii alegători sunt candidaţi ai Forţei Democrate la Consiliu Local Câmpia Turzii”.
15:51 21, 9% – prezenţa la vot până la ora 14.00.
Prezenţa la vot, până la ora 14.00, a fost de 21,86% în judeţ. în municipiul Cluj-Napoca votaseră 19,74% dintre cetăţenii cu drept de vot.
16:40 Nereguli semnalate de Pro Democraţia.
Asociaţia Pro Democraţia (APD) a remis presei un comunicat în care arată că a constatat nereguli în două secţii de votare din judeţ. APD a menţionat situaţia de la Bonţida, unde observatorii săi au atenţionat membrii comisiei despre faptul că în cabine intrau “mai multe persoane”. De asemenea, la secţia 111 din Cluj-Napoca, APD a susţinut că observatorul asociaţiei a constatat că la ora 5.50, când a ajuns la secţie, urna de votare era deja sigilată.
18:47 Ora 18.00 – 31,03% prezenţă la vot pe judeţ.
La ora 18.00, Clujul înregistra următoarele prezenţe la vot: Cluj (judeţ) 31,03%, Cluj-Napoca 26,64%, Dej 29,17%, Turda 22,26%, Câmpia Turzii 28,18%, Gherla 23,78%, Huedin 34,46%. Pe ţară, judeţul Cluj era pe locul 39 la capitolul prezenţă la vot.
20:29 Cercetat pentru că ar fi votat de două ori.
Poliţia şi reprezentanţii Biroului Electoral Judeţean (BEJ) Cluj au demarat cercetări în cazul unui cetăţean din comuna Gilău, care ar fi votat la două secţii de votare cu două cărţi de identitate diferite. Locţiitorul preşedintelui BEJ, Simona Sulea, a declarat că sesizarea a venit de la preşedinţii secţiilor de votare nr. 1 şi 2 din Gilău, care au constatat că fiul preşedintelui Partidei Romilor Cluj ar fi votat duminică la ambele secţii, cu cărţi de identitate diferite.
“Secţiile de votare nr.1 şi 2 au raportat că o persoană ar fi votat de două ori şi că acea persoană şi-ar fi schimbat numele şi are două cărţi de identitate diferite, pe numele de Aurel Roşianu şi Aurel Pascu. Preşedinţii secţiilor respective îl cunoşteau bine”, a spus locţiitorul BEJ. Potrivit acesteia, una dintre cele două cărţi de identitate nu este valabilă, iar fapta de a vota cu un act de identitate fals sau nul este infracţiune şi se pedepseşte cu închisoare de la doi la şapte ani.
21:24 Exit-poll: Boc – primar, Tişe – preşedinte.
Anunţarea rezultatelor sondajului de tip exit-poll realizat în judeţul Cluj de Metro Media Transilvania, la comanda Realitatea TV, la ora 18.30, a oferit primele indicii privind opţiunile de vot ale clujenilor. Singurele certitudini erau legate de victoria zdrobitoare a lui Emil Boc în cursa pentru Primărie şi de obţinerea, de către PD-L, a majorităţii îmn Consiliul Local.
De asemenea, PD-L a fost creditat cu cele mai multe voturi obţinute pentru consilierii judeţeni, precum şi cu câştigarea postului de preşedinte al Consiliului Judeţean Cluj, de către Alin Păunel Tişe.
Candidatul UDMR la Primăria Clujului, Laszlo Attila, a declarat în urma difuzării primelor date statistice privind rezultatul alegerilor locale că poziţia ocupată de formaţiunea politică pe care o reprezintă este satisfăcătoare. UDMR-ul a obţinut 15,6% din voturile clujenilor.
“Eu mă bucur pentru acest rezultat şi aş dori să mulţumesc tuturor celor care ne-au votat, pentru fiecare vot pe care ni l-au acordat pentru că scopul nostru a fost salvarea listei. Prin această metodă suntem cea mai constantă prezenţă în Consiliul Local şi nu ne-am dezminţit nici de această dată. Am obţinut un rezultat conform reprezentării noastre în populaţie”, a spus Laszlo.
Laszlo Attila a obţinut, confom estimărilor de la sfârşitul sufragiului, 8,2 % din votul electoratului, repectiv poziţia secundă, însă la distanţă considerabilă faţă de locul 1. Liderul UDMR Cluj a mai spus că se aşteaptă la o creştere de câteva procente în urma numărării voturilor.
“Rolul meu a fost să explic unui electorat foarte matur că e mult mai importantă lista şi am folosit toate canalele de comunicare pe care le-am avut la dispoziţie pentru a arăta acest lucru. Pe de altă parte, am reuşit să ţinem în frâu încercările de a destrăma comunitatea noastră”, a mai spus Laszlo Attila.
(B.F.)
Szavazunk
Sikerül-e megőriznie, esetleg megerősítenie önkormányzati jelenlétét az erdélyi magyarságnak? – ez volt számunkra a 2008-as helyhatósági választások tétje. Hogy ez a képviselet milyen arányban RMDSZ-es, és milyen arányban MPP-s? Ez ilyen vonatkozásban másodlagos szempont kellene hogy legyen.
Sajnos mégsem az. Meglehet, Székelyföldön szinte mindegy, hogy a Hargita megyei tanácsot, Borboly Csaba vagy Szász Jenő vezeti. Interetnikus környezetben azonban az RMDSZ-MPP konkurencia akkor is kockázatos 2008-ban, ha sokan úgy érezzük: az erdélyi magyarság megérett a pluralizmusra, minden olyan szervezet, amelyik alternatívát tud felmutatni a jobb sorsra érdemesült magyarság érdekeinek képviseletére, legitim.
A kampány során a legnagyobb kérdést mindvégig az jelentette, hogy a „választás lehetősége”, a Magyar Polgári Párt megjelenése milyen mobilizáló hatással van a szavazókra. Az MPP álláspontja szerint már az EP-választások alkalmával is bebizonyosodott: a verseny, a független jelölt megjelenése jótékony hatással volt a magyar közösségre, hiszen a számok arról tanúskodnak, hogy novemberben olyanok is elmentek szavazni, akik különben otthon maradtak volna. Joggal várható tehát, hogy Székelyföldön, ahol nincs meg az a veszély, hogy a helyi önkormányzatokban csökken a magyar képviselet, az MPP sikeresen mozgósítja szavazótáborát, és fontos pozíciókat szerez meg. Székelyföldön gondot elsősorban a román pártok példátlan összefogása jelent, amely okozhat még meglepetéseket, ez viszont független az MPP jelenlététől. Sajnos megalapozottak azok az aggodalmak is, miszerint ott, ahol a magyarság nincs számbeli fölényben, és ahol létfontosságú bármilyen kis számú önkormányzati jelenlét, az RMDSZ-MPP versengés, a magyarok szétszavazása végleg kioltja ezt.
Novemberben úgy lehetett megbüntetni az RMDSZ-t a Tőkés Lászlóra való átszavazással, hogy annak különösebb következményei nem voltak. Most azonban a tét más: sokan elsősorban azt nézik, hogy személy szerint kik kerülnek a helyi tanácsba, polgármesteri hivatalba, ahol a kisemberek nagy ügyei dőlnek el. Nem egy olyan település akad, ahol a magyar polgármester-jelölt helyett az esélyes románra szavaznak a magyarok, hogy „ne menjen kárba a szavazat”. Nem is az RMDSZ-re, nem is az MPP-re, hanem a demokratákra, liberálisokra, szociáldemokratákra. A jelek szerint ez a helyzet Kolozsváron is: László Attila RMDSZ-es polgármesterjelölt és a helyi, illetve a megyei listára leadott szavazatok közti különbség is elsősorban azzal magyarázható: sok kolozsvári magyar nem etnikai, érzelmi szempontokat figyelembe véve, hanem sokkal pragmatikusabb okokat mérlegelve ütötte a pecsétet nem is elsősorban Emil Bocra, hanem a mindenkori győztesre. Kolozsváron ugyanis ez az első olyan alkalom, amikor nem a „leváltani Funart!” hívószó kényszere alatt voksolt a város magyarsága, hanem elsősorban azt fontolgatva, hogy melyik az a jelölt, aki a legnagyobbat lendíthet a városon. (Különös tekintettel arra, hogy az őszi parlamenti választásokat követően a PD-L-nek jó esélye van kormányt alakítani.)
Ezért volt ábránd az MPP részéről azt remélni, azt hangoztatni, hogy nem az RMDSZ-szavazatokat kívánják elhódítani, hanem elsősorban azokat a voksokat seprik majd be, amelyeket az RMDSZ-ben csalódottak különben román jelöltekre fecsérelnének el. Az a polgár viszont, aki valamiért elfordult a szövetségtől, inkább nem megy el szavazni, semhogy román pártokra voksolna. Azokra pedig, akik román jelöltekre szavaznak, az MPP-retorika szinte biztosan nem hat. Sokkal inkább hatásos lehet az otthon maradókra, ezeknek is a valóban csalódott részére, nem pedig azokra, akik kényelemből, tudatlanságból hosszú évek óta nem élnek szavazati jogukkal. (Az erdélyi magyarság nagy fehér foltja! – Molnos copyright). Ábránd, illúzió volt az is, hogy a Tőkés Lászlóra novemberben leadott szavazatok egy az egyben átszállnak az MPP-re. Hogy ebből hány százalék igaz, az a végleges adatokból derül majd ki. A későn alakult, s ezért is lépéshátrányban levő MPP-nek egyedül ott kínálkozott esélye eredményeket elérni, ahol a helyi viszályokat kihasználva lehetőséget teremtett arra, hogy a komák közti, gyakran személyes jellegű harc politikai síkra terelődjön.
A szavazás megvolt, következhet a számolások, leszámolások időszaka. Az viszont csak rontana az RMDSZ megítélésén, ha valamennyi kudarcát az MPP-re hárítja. Halkan mondjuk a példákat: egy vérszegény RMDSZ-es polgármesteri vagy megyei tanácselnöki kampány, egy kevésbé hiteles jelölt indítása, rossz kommunikációs stratégia csakis a szövetség mulasztása, amihez semmi köze az MPP-nek. Az esetleges RMDSZ-es térvesztés a tömbmagyarság körében pedig sokkal inkább szól arról, hogy a szövetség – ha levonjuk az interetnikus környezetben élő magyarok veszélyérzetén alapuló lojalitását, egységtudatát – sok helyen már nem elég arra, hogy puszta jelenlétével megtartsa szavazóit, nemhogy a lemorzsolódottakat visszaédesgesse. Arra viszont az MPP máris felkészülhet lelkileg, hogy ha esik egy-két városi vagy megyei tanácsi tisztség, teszem azt Kolozsváron, és a megyében, vagy – Isten őrizz! – Tőkés András indítása miatt elúszik az RMDSZ-es Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnöki tisztsége, a balhét Szász Jenő és csapata viszi el.
A lapzártakor rendelkezésünkre álló adatokból aligha lehet messzemenő következtetéseket levonni a tegnapi megmérettetés során nyújtott RMDSZ- és MPP-teljesítményről. De bárhogy is alakuljanak a hivatalos eredmények, egy dolgot meg kellene szívlelnie mindkét szervezetnek. Mégpedig Schlett István politológus bölcs intését valamennyi párthoz, amely valahogy így hangzik: „Ne utálkozzatok oly nagyon. Előfordulhat, hogy szeretnetek kell egymást.” Minden jel arra vall ugyanis, hogy a hiányzó szavazatok nem elsősorban a másiknál, hanem a román pártok magabiztos jelöltjeinél keresendők.
Székely Kriszta (Szabadság)
|
A szemléletváltás a fő célkitűzés |
Több választási pannót helyezett el tegnap az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Kolozsvár határában, amely három – román, magyar és német – nyelven köszönti a városba érkezőket. „Reméljük, nem lesznek bemázolva” – jelentette ki Irsay Miklós városi tanácsosjelölt a szokásos heti RMDSZ-es sajtóreggeli keretében.
László Attila, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje ismételten felhívta a figyelmet arra, milyen káros hatásai lehetnek a sportszerűtlenségeknek. „Sajnos volt rá példa, amikor a saját bőrünkön éreztük a szurkolók randalírozását. A huliganizmus következtében előfordult, hogy csapatokat minősítettek vissza, és a támogatók is elpártoltak. Senkinek sem lenne jó, ha ilyesmik megismétlődnének. Kolozsvár nem a huliganizmus, hanem a civilizáltság városa, éppen ezért meg kell őriznünk a város sportbecsületét” – fogalmazott László Attila.
Az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje elmondta továbbá, hogy tízévi munka után a kolozsvári magyarok összefogásával, valamint a helyi tanács és kormány támogatásával a hétvégén sikerült felszentelni az új Donát úti református templomot. A polgármesterjelölt arról is beszámolt, honlapja magyar és román nyelven egyaránt hozzáférhető.
Csoma Botond kampányfőnök arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ csütörtöki kampánynyitó rendezvényén Markó Béla szövetségi elnök is részt vesz. Szombaton gyermekek számára szerveznek színes programot a Mátyás király szülőháza előtti téren, vasárnap pedig főzőverseny lesz a Bükkben. Május 16-án László Attila meghívottja és egyben beszélgetőtársa Gutmann Szabolcs, Szeben főépítésze lesz.
Hegedüs Csilla megyei tanácsosjelölt elmondta: a Transylvania Trust Alapítvány a bonchidai Bánffy-kastélyban május 17-én kötetlen beszélgetésre várja az RMDSZ tanácsosjelöltjeit és a média képviselőit.
|
Benkő Levente |
||||
|
2008. május 15. |
||||
|
Interjú László Attilával, az RMDSZ kolozsvári jelöltjével.
Miért szeretne polgármester lenni?
Azért, mert 2004-ben kitűzött céljaink csak részben valósultak meg, és mert Kolozsvár a szívügyem. Mi valósult meg, és mi nem? 2004-ben leváltottuk a tizenkét éven át rossz hangulatot gerjesztő, elvándorlást és a város fejlődésének a megtorpanását előidéző polgármestert. Azt is elértük, hogy a tanácsban nélkülünk nem születhetett döntés, hiszen a huszonhét fős testületben a három demokrata párti, hat nemzeti liberális párti és hat RMDSZ-es képviselő alakított többséget. Ennek köszönhetően rossz haladási irányoknak sikerült gátat vetni, a város fejlődésnek indult, a 2004. évi 2400 milliárd lejes költségvetés mára 9900 milliárdra nőtt, és most már nagyon sokan itt képzelik el a jövőjüket.
A magyarsággal szembeni mentalitás is változott?
Részben. A 2004-es helyhatósági választások után sikerült első ízben az ortodoxon kívül más felekezeteket is támogatni. De szintén áttörésnek számít, hogy kompromisszumos megoldásként elkezdődött a főtéri gödrök betömése és az értékesebb leletek konzerválása is. Magyar személyiségekről neveztünk el utcákat, bár a magyar utcanevek aránya még távol áll a kolozsvári magyarság számarányától. A kudarcok közé tartozik, hogy miután Kossuth Lajosról neveztünk el egy új utcát, szövetségeseink később viszszatáncoltak, és visszavonták a korábbi határozatot. De ez már az utóbbi két hónap kampánytörténete… És a polgármester önkényes beavatkozásának köszönhetően az egyházak, iskolák, civil szervezetek idei vissza nem térítendő támogatása is kudarcba fulladt. A következő négy évben tehát arra törekedünk, hogy Kolozsváron a mentalitásváltás és az igazi decentralizáció is megtörténjen, s hogy ebben a városban mindenki egyforma esélyekkel induljon, függetlenül nemzetiségi vagy felekezeti hovatartozásától. És ez a város mindenki számára élhető és szerethető otthont jelentsen.
Az MPP elsőszámú stratégiai partnerének tartja az RMDSZ-t Kolozs megyében. Elfogadható álláspont?
Állandó kapcsolatban állunk, folyamatosan tájékoztatjuk egymást. Ha az MPP is bejut az önkormányzatokba, semmilyen akadályát nem látom az együttműködésnek.
|
