Csoma Botond
– Végéhez közeledik első mandátuma, most pedig egy újabb városi tanácsosi tisztségre pályázik. Milyen sikerélményei voltak az elmúlt négy évben önkormányzati képviselőként?
– Nem volt teljes mandátumom, hiszen én csak 2006-ban kerültem be a városi tanácsba, ahol a jogi bizottságban fejtettem ki tevékenységemet. Ez sok munkát jelentett, hiszen minden tanácsi határozattervezetet előbb jogi szempontból elemezni kell, csak azután kerülhet a plénumba. A legnagyobb megvalósítás szerintem a hatékony érdekérvényesítés, ami természetesen nem csak az én érdemem. A városi tanács RMDSZ-es csapata együtt komoly eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Többek közt azt, hogy fontos magyar utcanevek kerültek be Kolozsváron a köztudatba, (kivétel a Kossuth utcanév visszavonása), ugyanakkor a magyar civil szervezetek és az egyházak számarányunkon felül részesültek támogatásban. Ezenkívül komoly megvalósításnak tartom, hogy nagyon sok magyar emberen tudtam segíteni városházi ügyeinek intézésében, ugyanis minden szerdán a jogi tanácsadáson kívül ügyfélfogadást is tartottam városi tanácsosként, ahová nagyon sok magyar polgár jött el. Olyanok, akiknek különböző problémáik voltak a városházán, és közülük sokan azt kérték tőlem, hogy segítsek a román nyelvű beadványok megfogalmazásában. Az ügyintézést is nyomon követtem, és így sikerült nagyon sok esetben konkrét eredményeket elérni. Nagyon sok volt az ingatlan-visszaszolgáltatással, pontosabban a 10-es törvény alkalmazásával kapcsolatos ügy, de voltak más jellegű gondok is, például olyanok, hogy idős embereket sorozatosan zaklattak a szomszédok, és sikerült elérnem, hogy a polgármesteri hivatal felügyelete kiment és tett valamit ebben az ügyben. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy a beadvány megfelelőképpen legyen megfogalmazva román nyelven, és hogy az illető kérvény útját figyelemmel kövessem, hogy ne kerüljön valamelyik fiók aljára, ahogy az sajnos gyakran megtörténik.
– Mi az, amit esetleg kudarcként élt meg az elmúlt két évben?
– Kudarcként éltem meg, hogy a magyar vonatkozású dolgokat sajnos még mindig elég negatívan kezelik román partnereink, ez nyilvánvaló volt a Kossuth-utca, vagy legutóbb a magyar civil szervezetek és egyházak kapcsán is, amikor önkényesen – és ráadásul törvényellenesen – módosították a bizottság javaslatát. Sokszor tapasztaltam, hogy amikor kifejezetten magyar ügyről volt szó, pillanatnyi koalíciók alakultak ki ellenünk. A másik kudarc a 247-es földtörvény végrehajtása, amit a polgármesteri hivatal mezőgazdasági kamarája végez, és ami nagyon nehezen halad. Vannak olyan kérések, amelyeket évek óta adtak le, és még semmilyen érdemi előrelépés nem történt ezekben az ügyekben. Ez a helyi földosztó bizottságokon is múlik. Többször is szóvá tettem tanácsülésen, de rendszerint azt a választ kaptam, hogy nincs elég szakember, túl nagy a munkamennyiség, ezért nem tudnak helytállni.
– Milyen tervei, elképzelései vannak az elkövetkező négy évre?
– Amennyiben a választók bizalmukkal felruháznak, továbbra is a jogi bizottságban szeretném folytatni munkámat. Aktívan részt vennék a polgármesteri hivatal végrehajtó apparátusával együtt olyan projektek kidolgozásában, amelyek segítségével pénzalapokat tudnánk lehívni az Európai Unió strukturális alapjaiból, és ezeket természetesen a város fejlesztésére fordítanánk. Ez lenne az egyik célom, szeretnék ebben a munkában részt venni, annak ellenére, hogy nem tartozik szorosan a tanácsosok hatáskörébe, de szerintem nekünk is ott kell lennünk.
Nagyon sok figyelmet fordítanék ugyanakkor a parkok rendbehozatalára, hiszen nagyon sokan megkerestek ilyen igénnyel, főleg a lakónegyedekből. A negyedekben található – amúgy is túl kevés – park rossz állapotban van, indítványoznám a feljavításukat.
Kolozsvár a gazdasági fejlődés következtében metropolisszá kezdi kinőni magát. Ezt mindannyian láthatjuk, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy élhető várost őrizzünk meg. Meg kell akadályoznunk, hogy a gazdasági fejlődés az élet minőségének rovására történjen. Ennek érdekében a közszállítást kellene fejleszteni, hiszen az autóforgalom egyrészt nagy fokú szennyezéssel jár, másrészt a város megbénulásához vezet.
Természetesen továbbra is teljes mellszélességgel képviselném a sajátos magyar érdekeket. Nagyon sok olyan problémánk van, amelyek közösek a többségiek gondjaival, de vannak különleges gondok, amelyekkel csak a magyarok szembesülnek, és én továbbra is azt szeretném, hogy egyházaink és civil szervezeteink megfelelő anyagi támogatásban részesüljenek a város költségvetéséből.
Ami sikert elértünk, az egyrészt a frakció munkája, másrészt a román szavazatok segítségével értük el. Bár egyesek úgy gondolhatják, hogy ha valaki az asztalra csap, abból tanácsi határozat lesz, a helyzet más. Kolozsvár városi tanácsában 27 tanácsos van, ahhoz, hogy egy javaslatból határozat legyen, 14 szavazat szükséges. Az RMDSZ-nek 6 szavazata van, ehhez további 8 szavazatot kellett begyűjteni – a magyar sikerhez tehát mindig kellett egy kis román segítség.
Szorgalmaznunk kell, hogy egy szolgáltatói önkormányzat alakuljon ki. Legyen világos, hogy az önkormányzat van a polgárokért és nem a polgárok az önkormányzatért. És ezt nemcsak a kampányban kell hangoztatni, hanem úgy kell cselekedni, hogy a következő négy évben a napi tevékenység során ezek az elvek érvényesüljenek.
Segíteni kellene ugyanakkor az Erdély más tájairól ideérkező diákoknak, hogy beilleszkedjenek a kolozsvári életbe, és amennyiben úgy gondolják, hogy az egyetem után itt szeretnének maradni, akkor támogatnunk kell őket.
– Erre konkrétan milyen lehetőségeket lát?
– Ez nem csak az önkormányzat dolga, véleményem szerint nekünk szervezetként, RMDSZ-ként is nagy felelősségünk van ebben a tekintetben. Itt a szolgáltatói szerep úgy nyilvánulhat meg, hogy először is segítünk a diákoknak abban, hogy az egyetem elvégzése után munkahelyet találjanak maguknak. Önkormányzati szinten pedig olyan befektetéseket próbálunk eszközölni Kolozsváron, hogy itt az egyetemet végzett magyar diákok is elhelyezkedhessenek. Összefoglalva: az önkormányzatnak az a dolga, hogy befektetéseket hozzon a városba, szervezet szinten pedig az, hogy megteremtsük a kapcsolatot a diákok és a befektető között. Ezért azt tudom ajánlani minden magyar diáknak, hogy ha itt akar maradni, – de ez nem csak Kolozsvárra érvényes – elengedhetetlen a megfelelő román tudás. Attól nem leszünk kevésbé magyarok, hogy tudunk románul. Nehéz egzisztenciát kovácsolni romántudás nélkül, még abban az esetben is, ha magyar cégnél dolgozik valaki, hiszen az üzlettársak biztosan nem kizárólag csak magyar ajkúak.
Irsay Miklós
– Milyen megvalósításokat emelne ki négyéves tanácsosi mandátumából?
– Ami a kollektív megvalósításokat illeti, egy általános pozitív trendről beszélhetünk. Ez főleg a városi tanács működőképességében nyilvánult meg, amely az elmúlt négy évben jó kezdeményezéseket indított útnak. Gondolok itt elsősorban a 288 kolozsvári utcát érintő útjavítási projektre, a parkolóházak építésére. A köztisztaság terén csak szerényebb eredményeket értünk el, a két magáncég által elvégzett munkálatokat illetően még bőven akad tennivaló. Szintén fontosnak tartom a városi műjégpálya működtetését, az időseknek járó térítésmentes közszállítási bérletet. Egyéni megvalósítások közé sorolom a Nagy Zsolt volt távközlési miniszter által kezdeményezett s a Főtéren megvalósított ingyenes internet-hozzáférést, amelyet később utódja, Winkler Gyula avatott fel. Ebben a projektben is szerepet vállaltam, és jóleső érzéssel töltött el, amikor megvalósult. Szakbizottsági tevékenységem eredményeképpen folytatódott a pécsi önkormányzattal a jó kapcsolat, ez pedig remélhetőleg pozitív kihatással bír 2010-ben is, amikor Pécs Európa kulturális fővárosa lesz, s talán Kolozsvárhoz kötődő projektek is helyet kapnak.
– Megemlítene néhány negatívumot is?
–A legrosszabb az, hogy a koalíciós partnerekkel a kapcsolat, az együttműködés megromlott: az előzőleg kötött megállapodás egyáltalán, vagy nem úgy valósul meg, ahogy azt egykor elterveztük. Úgy érzem, ez nem rajtunk, az RMDSZ-es tanácsosokon múlott. Az elmúlt hónapokban ez a folyamat, mint tudják, felerősödött. Elég csak a legutóbbi esetre gondolni: a polgármester elutasította azt a kérésünket, hogy kampányrendezvényeinket a Mátyás király szülőháza előtti terecskén folytassuk, pedig nem hiszem, hogy bárkit is zavartunk volna, Még a sátor felállítását sem engedélyezte, ám a többi román párt választási sátrai a Deák Ferenc utcában terpeszkednek.
–Milyen tervekkel vág neki a következő tanácsosi mandátumnak?
–2004-ben az EU-integrációs és testvérvárosokkal foglalkozó szakbizottság tagja voltam, s ott fejtettem ki tevékenységemet. Valószínű, hogy az ország EU-csatlakozása után ez a szakbizottság megszűnik vagy átalakul. További tevékenységem attól függ, hogy milyen szakbizottságba kerülök. Terveim között szerepel a multinacionális cégek kolozsvári fiókvállalata létesítésének támogatása, a vállalkozói és a munkavállalói réteg felkarolása. Azt szeretném, ha a nagy beruházásokat a kolozsvári cégek végezhessék el, mert ezáltal javulna a lakosság életszínvonala, ez pedig pozitívan hatna az emberek lelkiállapotára is. Ugyanakkor támogatni kívánok minden, a nemzeti identitástudat megőrzését felvállaló kezdeményezést, legyen az tanintézetekben vagy civil szervezetek által folytatott tevékenység.
